dr. Horváth Katalin

• házasság felbontása,
• házassági vagyonjogi szerződések
• házastársi közös vagyon megosztása,
• házastársi vagyonközösség megszüntetése,
• élettársi kapcsolat családjogi hatásai,
• szülői felügyelet gyakorlása

 

Házasság felbontása

Ptk. 4:21. § (1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

(2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

(3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

Házassági vagyonjogi szerződések: A házasulók és a házastársak egymás közötti vagyoni viszonyaikat a házassági életközösség időtartamára házassági vagyonjogi szerződéssel rendezhetik. Ha a házassági vagyonjogi szerződés eltérően nem rendelkezik, a házastársak között a házassági életközösség időtartama alatt házastársi vagyonközösség (törvényes vagyonjogi rendszer) áll fenn. A házassági vagyonjogi szerződés elsődleges célja az, hogy a hagyományos, Ptk. által rögzített vagyonelosztási rendszert felülírja – ugyanis a felek saját akaratukból rendelkezhetnek a válás és az öröklés terén máshogy is, nem kell feltétlenül követniük a törvénybeli javaslatot –, emellett öröklés esetén a házassági szerződés a végrendelkezéssel egyenértékű dokumentumként funkcionál. A házassági szerződés mindig rögzíti a feleket és azok vagyontárgyait; a dokumentum meghatározza, hogy melyik, a házasság előtt vagy után szerzett vagyontárgyakat kívánják a felek megosztani vagy éppen elszeparálni a másik féltől. Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

Házastársi közös vagyon megosztása

Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

Hagyományos esetben a házastársak vagyonközösséget alkotnak. Ez azt jelenti, hogy minden, a házasságkötés során szerzett vagyon fele-fele arányban közös – ha a házassági vagyonjogi szerződés nem rendelkezik máshogy. Vagyontárgynak számítanak az ingatlanok (egy ház vagy termőföld) és az ingóságok (egy autó, egy műalkotás) egyaránt, de ide tartoznak a befektetések (például részvények, kötvények), vagy a céges részesedés is. Fontos tudnunk, hogy nem csak a vagyon közös, hanem az adósság is – például, ha a felek jelzáloggal terhelik az egyik közös ingatlanukat, fele-fele arányban osztoznak az adósságon is.

A házastárs különvagyonához tartozik

a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;

b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;

c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;

d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;

e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá

f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

(3) Az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Házastársi vagyonközösség megszűnése, megszüntetése

A vagyonközösség megszűnik, ha

a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;

b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy

c) a házassági életközösség megszűnik.

Élettársi kapcsolat családjogi hatásai

Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben (életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége, vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban, vagy testvéri kapcsolatban. Az élettársi kapcsolat az életközösség létesítésével jön létre, és megszűnik, ha az élettársak egymással házasságot kötnek, bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek vagy az életközösségük véget ér.

Élettársi vagyonjogi szerződés hiányában az élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők. Az életközösség megszűnése esetén bármelyik élettárs követelheti a másiktól az együttélés alatt keletkezett vagyonszaporulat megosztását. Nem számítható a vagyonszaporulathoz az a vagyon, amely házastársak esetén különvagyonnak minősül.

A szülői felügyelet gyakorlása

A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.

A szülői felügyelet a kiskorú gyermek neve meghatározásának, gondozásának, nevelésének, tartózkodási helye meghatározásának, vagyona kezelésének, törvényes képviseletének jogát és kötelességét, a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak a jogát foglalja magában.

A szülői felügyeletet a szülők a gyermek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének érdekében, egymással együttműködve kötelesek gyakorolni.

A szülői felügyelet közös gyakorlása során a szülők jogai és kötelezettségei egyenlők.

A házasság felbontását követően, ha csak az egyik szülő gyakorolja a szülői felügyeleti jogokat, ebben az esetben a különélő szülő továbbra sem veszíti el a gyermek nevelésére vonatkozó jogait. A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekről a két szülőnek továbbra is együtt kell döntenie. Így ebben a tekintetben a szülői felügyeleti jogoknak bizonyos részét az a szülő is gyakorolhatja, akit egyébként a szülői felügyeleti jogok összességükben nem illetnek meg. Ez természetesen nemcsak jogosultságot, hanem kötelezettséget is jelent, azaz a különélő szülőnek is részt kell vállalnia a gyermekkel kapcsolatos ilyen irányú szülői felelősségből is.

A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésnek tekintendő a kiskorú gyermek nevének meghatározása és megváltoztatása, a szülőjével azonos lakóhelyén kívüli tartózkodási helyének, huzamos időtartamú vagy letelepedés céljából történő külföldi tartózkodási helyének kijelölése, állampolgárságának megváltoztatása és iskolájának, életpályájának megválasztása.