dr. Horváth Katalin

• terhelt jogi képviselete nyomozóhatóság, bíróság előtt,
• sértetti jogi képviselet nyomozóhatóság, bíróság előtt,
• fiatalkorúak elleni büntetőügyek,
• közlekedési bűncselekmények,
• vagyon elleni bűncselekmények,
• gazdasági bűncselekmények

 

„Terhelt jogi képviselete”

A terhelt az eljárás központi személye, vele szemben folytatják a büntetőeljárást. A terhelt kifejezés gyűjtőfogalom, a terhelt a nyomozás előtt feljelentett személy, a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása (illetőleg megrovás, próbára bocsátás vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása) után pedig elítélt.

A terheltet megilleti a védelem joga továbbá, hogy személyesen védekezzék, de védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. Védőt elsősorban a terhelt maga hatalmazhat meg, annak hiányában – így elsősorban a kötelező védelem eseteiben – azonban a hatóságok, a bíróság hivatalból kötelesek védő kirendelésére.

„Sértetti jogi képviselet”

A bűncselekménnyel sértett vagy veszélyeztetett jog jogosultja a sértett. A büntetőeljárásban valamely bűncselekmény sértettje természetes és jogi személy vagy más szerv egyaránt lehet. A sértett az eljárásban rendszerint, mint feljelentő, illetve tanú vesz részt, kihallgatására a tanúmeghallgatás szabályai irányadóak. A sértettet az eljárásban egyes eljárási cselekményeken való jelenlét, az iratmegtekintés, az indítvány- és észrevételtétel, a felvilágosítás és a jogorvoslat joga illeti meg, de kérdések feltételét is indítványozhatja.

„Fiatalkorúak elleni bűncselekmények”

Fiatalkorú terheltekkel szemben a büntető anyagi, eljárási és végrehajtási jog a felnőtt elkövetőkhöz képest több vonatkozásban eltérő szabályokat állapít meg, ugyanis a fiatalkorú erkölcsi értékrendje, értelmi fejlettsége még ebben az életszakaszban is alakul, változik. A fiatalkorú a polgári jog szabályai szerint korlátozottan cselekvőképes (kivéve, ha érvényes házasságot kötött), illetve tizennegyedik életévének betöltése előtt cselekvőképtelen, még viszonylag csekélyebb élettapasztalattal rendelkezik, és ezért nem minden esetben képes maradéktalanul felismerni cselekménye következményeit.

„Közlekedési bűncselekmények”

• Közúti veszélyeztetés: A közúti veszélyeztetés egy szándékosan elkövetett, közlekedési bűncselekmény. Ez akkor valósul meg, ha gépjármű vezetése, vasúti, vízi vagy légi közlekedés során mások élete vagy testi épsége veszélybe kerül. A közúti veszélyeztetés bűncselekménye már a helyszínen is büntethető!

• Közúti baleset okozása: A közúti baleset okozása gondatlan bűncselekmény. Elsőként valósul meg a közlekedési szabály megszegése, ezt követi a sérelem reális lehetősége, azaz a veszélyhelyzet, majd a veszélyhelyzetből a tényleges baleset, sérelem bekövetkezése. Fontos, hogy a közúti baleset okozása esetében a tényleges sérelmen túl az elkövetőnek még a veszélyhelyzetre sem terjedhet ki a szándéka, e körben is csak gondatlanság terhelheti.